Mar hetek ota hallgatom az 1001 ejszaka mesei egyik valtozatat angolul. Szinte minden este lefekves elott meghallgatok 15-30 percet belole es remekul belealszom, nem is kell jobb altato.
Az egesz otlet onnan jott, hogy ugy 10 eves lehettem, amikor Apuka elkezdte nekem a konyvet olvasgatni vakacioban es persze nagyon tetszett, mert szeretem a fantaziadus meseket. Sosem voltam nagy nepmese rajongo, persze, elolvasom, meg minden, de ha mar nepi ihletesu, akkor legyen legalabb legenda-mitosz vagy ballada. Abban van valami misztikum.
Mindenesetre nagyon elveztem a dzsinnek, varazslok, hercegek, csodas kertek es varazsitalok vilagat, foleg mert Apuka olyan erdekesen olvas es utana el is lehet vele ezekrol beszelgetni. Eltelt egy par ev, es Apuka valoszinuleg megelegelte azt, hogy felcsillan a szemem minden kiralyfi hallatan, es "Harun al-Rashid, az igazhivok fejedelme" szerintem bolcs volt, mint Salamon, igazsagos, mint Matyas, stb. Igy egyszer erdekessegbol felhivta a figyelmemet arra, hogy bizony a kiralyfi igencsak lusta, masokkal csinaltat mindent, aminek learatja a gyumolcset, raadasnak meg kapzsi, ontelt, kegyetlen es enkozpontu. A vartakkal ellentetben nem egy vilag omlott ossze bennem, hanem egy vilag nyilt meg. Milyen erdekes, hogy olyan valodi, hus-ver embereket is leir, es nem minden arany ami csillog. Igy hat hallgattam szorgalmasan tovabb a meseket, csak mar megbeszeltuk moralis szempontbol is oket. Miota Lehel megszuletett nem igazan jutunk oda, hogy egyutt mesezzunk. Vagyis igen, csak az ocsemnek nem eppen a keleti pompaju mesek jonnek be, ot inkabb vicces, atirt remekekkel szorakoztatja Apuka. (Igaz, hozza kell tenni, hogy kozben az egesz csalad fulel, es jokat nyeritunk egy-egy muven. Le kell egyszer jegyezzem oket...)
Ezekutan nagyon orultem, hogy megtalaltam a hangoskonyv verziot, meg ha angolul is. Minden este jol aludtam tole, egeszen mult keddig. Akkor is egy eleg horror mesehez erkeztunk, de nem ez tartott ezekutan meg napokig ebren. (Most komolyan, mit nem lattam en a Gyilkos elmekben eddig? Sok ujat nem tudnak mondani) Az igazhivok fejedelme meg ket hu csatlosa egy ladat halasz ki a folyobol, amiben egy gyonyoru no van, ugyesen feldarabolva. Fel is haborodik rajta, es raalitja a nagyvezirt, hogy harom nap alatt elokeritse a gyilkost, maskeppen az o feje repul. ( Hmm... jol van, lassuk mi sul ki belole. ) Persze nem sikerul, elo is vezetik ot is, meg a tobbi tanacsadot, akik messze sem erre az allasra jelentkeztek, hogy most jol fejuket veszik. Erre eloall egy fiatalember, aki beismeri, hogy o a gyilkos, bunosnek erzi magat, miatta senki mas ne haljon mar meg. Ez felkelti Rashidkank erdeklodeset, termeszetesen hallani akarja a sztorit.
A fiatalember elmeseli, hogy a gyonyoru halott, meg ha kisse darabos is, az o szeretett felesege. (Meg jo, hogy szerette, kepzeld el, ha utalta volna! ) Miutan harom fiuval ajandekozta meg, a no eleg sokaig betegeskedett. Par hettel a tortentek elott azonban - ugy latszik szerencsetlensegere - felgyogyult, es megkivant egy kis almat. Igen am, de sehol Bagdadban nem volt alma, es neki nagyon, de nagyon kellett. Igy a ferj, idot, penzt, es energiat nem kimelve elutazott az egy hetre levo gyumolcsoshoz es hozott neki harom gyonyoru almat. (Ja, apropo, kaptam muffint :) ) Erre mar elmult a feleseg kivanossaga, es eltette az almakat kesobbre. A ferj ket het almavadaszat utan visszament dolgozni az uzletebe. Mar eppen hazamenni keszult, amikor egy sotetboru szolga (nem en vagyok rasszista, igy mondta, "black slave") besetalt az uzletbe egy almaval a kezeben, ami ugye Bagdadban nincs. A ferj felismerte az almat es kikerdezte a szolgat, honnan is szerezte, mire o azt valaszolta, hogy a szeretoje adta neki. A szereto ugymond azt is bevallotta, hogy a hulye ferje hozta neki valami egzotikus gyumolcsosbol, de mar nem kivanja, tehat elviheti. Erre hosunk verszemet kapott, hazarohant, es - kisebb osszezorrenes utan - megfolytotta nejet. Ha mar igy alltak a dolgok, akkor fel is darabolta, es a tulipanos ladaval egyutt be a folyoba. Majd hazasetalt, mint aki jol vegezte dolgat. Otthon a kapuban a harom fia fogadja, a nagyobbik sirva meseli, hogy elcsent egy almat anyja asztalarol, megbanta, vissza is tenne, de egy szolga ellopta tole. Na, itt mar konnyekben tort ki "szegeny" fiatalember, hogy o az artatlan feleseget olte meg hidegverrel. Na persze, a bunos felesegedet megfolytod, feldarabolod majd a folyoba dobod... csak ugy, azt megsem tilthatja meg neked senki. Vegulis csak egy haromgyerekes anyarol es fiatal norol beszelunk. De ha artatlan szegeny, akkor azt megsem kellett volna. Na bumm. Azt, hogy mivel vigasztalta meg siro gyermekeit, arrol nem beszel a mese. Se arrol, hany pszichologust hivott ki nagyfiahoz, miutan eljutott hozza az egesz kalamajka tortenete. (Mert kiderult, mint minden igazsag. )
Erre az igazhivok fejedelme igazsagosan dont: a fiatalember szerencsetlen amugyis, nincs miert megbuntetni, de a nagyvezir fejvesztes terhe alatt a szolgat elokeritse, mert o a felelos mindenert - a nagyvezir meg a szolga. (???!!!) Ezt mar meg sem kiserli a szegeny vezir, inkabb azzal tolti a harom napot, hogy elbucsuzik a csaladjatol, utolso aktuskent megoleli legkisebb lanyat, es felfedezi, hogy erosen almaszaga van. A kislany bevallja, hogy egyik szolgajuktol kapta az almat, aki, mint kiderul, maga a keresett gyilkos. Elovezetik, Rashidka meghallgatja a sztorit, miszerint "elloptam egy almat, kerte ugyan a kisfiu, adjam vissza mert beteg edesanyja nagy kedvence, dehat vegulis jo viccet faragtam az egeszbol" Az igazhivok fejedelme jot kacag az egeszen es mindenkit felment a vad alol. Na ekkor elpattant a cerna bennem: mi a jo edes....? Egyaltalan mi van ezen kacagnivalo, szerintem eleg tragikus tortenet, nem?! Es mit tett az a szerencsetlen nagyvezir, hogy ennyire ki akarjak nyirni? Hat, no comment. Magaert beszel.
Szinbad utazasairol mar ne is beszeljunk. Egyszer elmegyek utazgatni, rosszul vegzodik, alig elem tul... hat tanulok belole, nem? Nem. Meg elmegyek onszantambol otszor, ahol minden megismetlodik. Ez mar a "hulye a sajat karabol sem tanul" kategoria.
Ugy elgondolkodtatott ez az egesz mesesor azon, hogy vegulis a nepmesenek mindig tanito jellege van. Az allatmesenek is. Szinte minden mesenek, mert ez a cel - a tanito szorakoztatas. Meg egyszer - mi is az 1001 ejszaka meseinek a celja?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése