Egy (mellékesen megjegyzem, gyerektelen) ismerősöm kirakott egy cikket a féjszbukra, és én az ökör elolvastam, pedig a cimből már levonhattam volna a következtetést. Ha tudni akarod, hol csesyed el ma századszorra a gyereknevelést, ime a cikk. Ha be kell vegyél utána egy nyugtatót és két vérnyomáscsökkentőt, ne engem szidj, én előre szóltam. Ja, és nem ironikus, hogy mindez a hirek pozitiv oldalát bemutató oldalon szerepel?
http://pozitivnap.hu/eletmod/az-agyonkimelt-gyermekek-korat-eljuk
Vizsgáljuk is meg egy kicsit, miről is ir az FM-PN fantázianevű újságiró és hadd válaszoljak rá itt és most. (Az elnevelt kölkömet éppen az óvoda próbálja két kerek órán át szórakoztatni- horribilis, tudom. Már beirattam külön katonaiskolába, biztos, ami biztos.)
- mai modern gyereknevelés (ha egyáltalán tudatosan létezik ilyen a szülők fejében) nem jó irányba halad
- Ahogy az iskolarendszerbe bekerül, a gyereknek nyilván el kell kezdenie belenőni abba a világba, amiben felnőttként majd évtizedeken át helyt kell állnia
- neki mi a dolga a hétköznapokon, és azt ő igyekszik elvégezni, akkor jöhet a jól megérdemelt móka és kacagás. De csak akkor!
- Az egyetlen, amiért nem viselkednek illendően, az az, hogy nem mutatták meg nekik, miként kell azt csinálni! Ez ilyen egyszerű.
- Szóval a végletek között csapongunk, de nincs kitartó koncepciónk, és ami a legfontosabb: nincs valós figyelem a gyerek felé, és gyakran a szülők egymás felé sem tanúsítanak kellő odafigyelést.
- Adj kevesebbet, hogy amit kap, mindig megbecsülje!
Először is, cseszd meg, csak igy, lazán, nőiesen. Cseszd meg. Hogy meri valaki az olvasót már startból lehülyeszülőzni? Nyilván vannak kivételek, de a legtöbb szülő igenis hallott olyanról, hogy gyereknevelés és igyekszik a lehetőségeihez es tudásához képest a legtöbbet nyújtani. Nem mindig működünk húdeszuperül, mert emberekből vagyunk, de kevés normális ember mondja, hogy aztán az ő gyereke nő mint a gyom, és nem is különösebben hallott arról, mi is a nevelés. Szóval még egyszer, köszönöm a többi olvasó nevében is az épitő kritikát, amit úgymond gyerekkorában tanitotottak meg az irónak sikerrel. Tudod, a régi szép időkben.
Az iskolarendszerről kis anekdóta. Az öcsémnek pocsékul megy a suli, mert bevallottan lusta tanulni, bevallottan unja az anyag nagzrészét, és nem érti miért kell ilyen hülyeségeket tanulni. DE, végignézve a tankönyvét, pl. földrajzból, és mindjárt találok olyat aminek a magyarázatáért hivhatom a doktorandus barátnőmet. Ő értette, és elmagyarázta nekem mi mi - mivelhogy friss emlék: egyetem másodévén tanulták szociológiából. Az öcsém tizedikes.
Ismeritek a viccet amiben a dr. nyuszikához érkezik a medve kétségbeesve. Végignézi nyuszika a kórlapot, amin az szerepel, hogy macinak már csak napjai vannak hátra, majd iszappakolást javasol. A medve reménykedve kérdezi:
-Az talán használ?
-Hát nem, de legalább szokod a föld szagát.
Ennyiben készit fel a hiresen rossz iskolarendszerünk az életre.
A szabadidő, pihenés, családdal töltött minőségi idő, másnéven "móka, kacagás" nem jár alapjáraton egy gyereknek, azt ki kell érdemelni megfelelő teljesitménnyel. Ha több gyereked van, oszd be ügyesen. Amelyik hatvan százalékra teljesitett, nevethet a játszótéren egy órát. Ha netalántán bukdácsol, és még a szemetet se vitte ki szoktasd rá, hogy ne szórakozzon már érdemtelenül. Ha igazán akarod követni a régi szép idők adta örök bölcsességeket, akkor a szombatot ellustálkodó, elheverésző, olvasni, irni nem tudó hatévesednek enni se adj. Mert aki ugye nem dolgozik ...
Bónuszpontra: te dolgozz látástól mikulásig és ne hagyd hogy valaki elfeledje, mennyire nagy mártir vagy, még a megérdemelt mókát is elteszed bankba nehezebb időkre. Kacagásra meg kinek van ideje a mai világban?
Amire viszont feltétlen kell időt szakits, az az, hogy figyeld már meg mennyire elnevelted a jövő reménységét. Ha hisztizik, tőled látta, ha nem eszi meg a brokkolit azt is. Alapjáraton a gyerek mindent eltanul tőled instant módon, és ha te nem öntötted a bilit a kutya fejére, ő sem fogja soha. Elő kell vegyem oldalbordadonort, mert ha nem tőlem tanulta Dani a kutyafarok-huzogatást, akkor biztos tőle. Másként hogy is jutja az eszébe? És különben is, én is pokróc vagyok mindenkivel, azért köszön a gyerek csak halkan, mögém bújva. Jó tudni.
Hadd irjuk már ki: nem elég hogy a szülőséget elrontjuk, pedig ez ILYEN EGYSZERŰ, hanem még megemlitendő totál apropó nélkül, hogy a szülők kapcsolata startból rossz. Ez van, ha nem érdekli az embert a családja, és rá se bagózik, ki hogy van. Bocsánat, ellépek egy pillanatra, önostorozási idő van.
OKÉ, megvolt.
Végezetül - mert kell menjek az óvodába összeszedni az ördögfajzatot, mára még nem mutattam elég rossz példát neki, sok a dolog - fontos tudni, hogy minél kevesebbet kell adni a gyereknek. Értem én, hogy ő úgy értette, kevesebb tárgyat, játékot. De ey nem jön feltétlenül le a cikkből, sőt. Esetleg kevesebb cukrot, vagy töltöttkáposztát? Becsülje meg a bitang! HA vizet kér, azonnal igya meg, mert irgumburgum ha marad. Bezzeg Afrikában hogy megbecsülnék.
Na, részemről ennyi, nincs több türelmem ehhez. Zárom soraimat.
