Kedves baratnom otletevel kezdodott ez az egesz, es most itt vagyok, a bugyirozsaszinnek igerkezo, ekezetek nelkuli blogommal.
Mondanam en szivesen, hogy valojaban ruhellem a technologiat, ami elveszi az idot, energiat es turelmet az emberi kapcsolatoktol, de talan megsem mondom. Igazan hulyen nezne ki ez olyantol, aki a ferjet intereneten ismerte meg, es azon is tartotta vele a kapcsolatot vagy negy evig es most - jobb hijan - a szulei meg a baratai kerultek a listara a ferje helyett. Arrol ne is beszeljunk, hogy nem tudom a szamat sem az elektronikus kutyuknek a 60 negyzetmeteres kicsi lakasunkban (nem mert kogazdagok vagyunk, hanem mert informatikus a ferj, es kidobas helyett gyujt mindent, ami arammal mukodik) es jelenleg egy online kurzust vegzek.
Inkabb azt irom diohejban, hogy le vagyok maradva vagy tiz evvel ettol a szamitogep-uralta vilagtol. Szaladok utana, lehet egyszer en is ugy jarok, hogy a barataimnak a hogy vagy kerdesere egy linket kuldok vissza a blogomrol. :)) Azert remeljuk, hogy megsem.
Mulatsagos azert, hogy alig vartam, hazasodjunk mar ossze a parommal, mert akkor aztan vege a skypeuralomnak. Na, errol ennyit. Most mar nem otthonrol irok egy masik foldreszre, hanem itthonrol irok egy masik orszagba. Ennyi baj legyen, jelentosen javult a kapcsolatom sok emberrel emiatt. Vagy csak azert, mert ugymond felnottunk (eskuszom, egy perccel nem vagyok idosebb 19-nel, es ugy erzem nem is leszek, meg aggkoromban sem, 100 ranccal az arcomon) es rajottunk mi is a fontos? A csaladod: szuleiddel, testvereiddel, nagynenikkel es bacsikkal, nagymamakkal es nagytatakkal, kutyaval-macskaval-kisteknoccel meg a barataid, akiket hanyagoltal lehet tobb even at, de most visszavandoroltok egymashoz. A lista legelejen persze a sajat csaladod all, mar ha van mar ilyened. Ha nincs, majd a fent emlitettek addig eszik a fuledet, amig lesz, es aztan rajossz, hogy jo moka, hamarabb is lehetett volna. En legalabbis igy erzem.
Eldontottem, arrol irok, ami foglalkoztat. Ami eppen tortenik az lehet kevesbe fontos. Fel tud haboritani az, amikor valaki minden lehetseges oldalra posztolja az elete legjelentektelenebb dolgait. Orulok, hogy rantottat reggeliztel ma reggel. Het orakor. Kave elott. Paradicsommal. Barna kenyerrel. Mint minden penteken. Lehet jobban erdekelne a barataidat es rokonaidat, hogy ma konkretan betegnek erzed magad es jol esne egy jo szo. Vagy csak nagyon orulsz a napsutesnek. Ezt erdemes megosztani, nekem is jo napom lesz tole, es nem kivantatod meg azt a rantottat, ergo nem miattad emelkedik a koleszterinsszintem minden penteken.
Most peldaul alig varom, hogy megnezzem az uj reszet a "Call the Midwife" cimu angliai sorozatnak. Hat evvel ezelott olvastam a konyvet, anelkul, hogy tudtam volna milyen bestseller, es nagyon tetszett. Mivel az igazi bbc sorozatok jok es hitelesek szoktak lenni, mindenkeppen nezni fogom. Az '50-es evekbeli londoni szegenynegyedek elete rendkivul tanulsagos es erdekes, a konyv es amennyire lattam a film is, visszaadja a hangulatat az egesznek. Lusta napokra kituno. Melle hideg telet, meleg pokrocot es forro csokit/kavet/teat ajanlok koriteskent.
PS: Hurra, a letoltes sikerult, atmasolom usb-re es mar lehet is nezni a gepen. Mondtam mar egyebkent, mennyire ruhellem a technologiat? Igazan tonkreteszi az eletunket. :)
