Anonim hordozók egyesüljetek!

"Sziasztok, Réka vagyok és babahordozó-függő. (Szia, Réééééka)"

Igy kezdődne a anonim hordozótalálkozó (vagy csak szinplán AH) otthon, ha eljutnék. A helyzet az, hogy teljesen rákattantam a babahordozásra, ami nem meglepő, ha megfigyeled, hogy a kölköm egyedül nincs el többet, mint jó tiz perc, és még azt is megondolja. Mint már emlitettem, egy rugalmas hibridnek nevezett valamivel kezdőtött, és aztán bátorságomat összeszedve áttértem a keményebb dolgokra (nem igy van ez mindig:) ) egy álomszép Osha pamutkendő formájában, amit a dilerem dúlám árult és tőle kaptam igen előnyös áron, szinte-szinte ajándékba.  Beszervezett, mi? :)

Mindennek van előnye és hátrány: a rugalmas hibrid kendő nagyon egyszerű, tiz perc megtanulni  a hogyanját, de sajnos nagyobb súlyt tényleg nem kényelmes vele hordozgatni és kicsit meg is ereszkedik, mivel Dani most 5.9 kilo. Ennek ellenére a reptéren óriási hasznát vettem, és a fiuknak (Sanjay, Lehel) sokkal praktikusabb. Pikk pakk fent van, és sportosan néz ki, de főleg lehet vele xboxolni. :) Vagy 4 hetes babával végigjárni az Ikeát. Ami tetszik.

A szövött kendő meseszép és a legsokoldalúbb hordozó, lehet vele elöl,hátul és csipőn cipelni, ha jó minőségű, akkor kényelmes (főleg ha nem mindig ugyanugy kötöd) és veled marad sok gyereken át. Sőt, pl. az Osha kendőkből nem gyártanak ipari mennyiséget, tehát előfordulhat, hogy ami megtetszik, azt már nem gyártják, és vagy hoppon maradsz, vagy keresgélsz használt után - a használt kendődet igy adhatod el néha drágábban, mint volt eredetileg. Viszont a kendőt nagyságrendekkel nehezebb használni, először is be kell törni (puhitani az anyagot, hogy csússzon, mert másképp hiába ráncigálod és csak frusztrált leszel) és bizony te is meg a baba is meg kell tanulja használni, és az nem tiz perc. Kiscápa most, kb 2 hónap után jutott el oda, hogy nem kapálózik mindig, ha beteszem, és van általában 1 perc türelme, ha kötözök. Vagy legalábbis nem ordit és vaszkalódik, mitn a fába szorult féreg. Mielőtt azt hiszi valaki, hogy rosszul csinálom: a gyerek láthatóan ellazul 2 perc után és még 2 percre rá mély, pihentető, mosolygós álomba merül. Ja, és messze sem meseszerűen és illedelmesen szokott alvás előtt egy óriásit böfögni.

És amit be akartam vallani, mert nagy az öröm, az a nyári kendő. Minthogy a rendesem bizony nagyon meleg tud lenni, sok gondolkodás után vettem magunknak egy Hoppediz Das Leichte vékony szövésűt. Tegnap megérkezett, és olyan jó puha már kivéve a dobozból, hogy egy kis öblités után lehet is viselni. Gépben mosható, és alacsony fokon száritható is. Igy egy jó óra után tudtam is vasalni (nem muszáj, de jót tesz neki) és este végig tudtuk nézni az Ex Machinát nyugodtan, lusz tudtam blogolni tegnap is, mert Kiscápa beájult az új kendőjében. Jött vele egy passzoló kis nyáladzó, pici szövött tartó és egy vagány kis könyvecske, amiben nagyon részletesen, képekkel illusztrálnak vagy 15 féle kötést. Már ki is próbáltunk egy újat. :)

Összefoglalva: nagyon ajánlom mindenkinek, aki a hordozáson gondolkodik, hogy nyugodtan próbálja ki (akár 1-2 hetes kölcsönnel is, sőt) a szövött kendőt! Engem meg tartsanak távol minden új cucctól, mert pénzem az már nem maradt és az oldalbordadonor is kitagad. :)

Öröm az ürömben: indiai nagykövetség rulez!

Hosszú betegség után eltávozott apósom pár hete. Tudtuk, hogy be fog következni, de attól még nagy csapás volt Sanjaynak nyilván. Mivel ez pünkösd hétvége előtti péntek este történt, semmi esély nem volt arra, hogy el tudjon menni a következő nap Indiába. Tudniillik a holland állampolgársággal le kell mondani a sajátodról - kevés kivételtől eltekintve. India ugyan kiad egy "külföldi indiai származású csóka" vagy valami hasonló nevezetű kártyát ebben az esetben, de ez sok hónapba telik, és semmi értelmét nem láttuk eddig kivenni. 

Igy oldalbordadonor vizummal juthat csak be az országába. Ameddig ő a családdal beszélt azon a pénteken, én még melegében felhivtam a nagykövetséget, elregéltem mi is a probléma, teljesen felkészülve arra, hogy a hétvégére, pünkösdhétfőre, várakozási időre, nagy melegekre, születésnapokra meg jó ég tudja mire tekintettel (mert Indiában nem úgy jár az idő, mint máshol) még ittragad vagy 10 napra. Ez meg azért nem jó, mert ugyan a hamvasztás órákon belül meg sokott lenni - meleg van arrafele - de van egy, a megemlékezéshez hasonló szokás, és arra azért ott kellene legyen. Nagy pofáraesés volt aztán részemről, szerencsére jó irányban, mert miután hallották mi történt a konzul azonnal nagyon udvaiasan és emberségesen tiz perc beszélgetés után beinvitálta a férjemet sürgősségi vizumot kivenni "amikor csak akarjuk". Ezért külön kinyitottak másnap, bejött csak érte a felügyelő, kiállitott mindent, átbaktatott a nagykövetségre gyalog és ott várt ránk. Ott Sanjayt behivták és a nagykövet is kijött aláirni a papirokat és részvétét nyilvánitani. Két óra alatt megvolt a vizum. 

Sanjay sehogy sem érezte jól magát, hogy engem, Echot meg kiscápát egyedül hagyjon, és úgy döntöttünk, hogy én hazarepülök a szüleimhez egy hétre, amig ő el van menve. Csakhogy babáknak itt bizony nincs kiadva sületési bizonyitvány - ha kell, akkor arról kivonatot adnak a városházán. Igy sürgősségi útlevelet sem kaphat. Az egyedüli megoldás a gyorsitott eljárásos útlevél volt, amit pünkösd után el is rendeztünk. Vicces az volt, hogy 10 percbe telt, amig meglett a foto (most gondoljatok el egy kéthónapos babát ugy fényképezni, hogy valamelyest függőlegesen legyen, de ne látszódjon, hogy valaki tartja, ezenkivül nézzen a kamerába, ne sirjon és egyéb képet se vágjon... aki ezt kitalálta!!!) és a rajtunk kivül ő is személyesen jelen kellett legyen papir leadásnál és útlevél felvételnél. Még jó, hogy aláirnia nem kellett. Erősen emlékeztet arra, amikor az akkor 3 éves öcsémről beirták a népszámlálásnál, hogy analfabéta, egyedülálló és eltartott. :)) 

Szóval meglepett, milyen bonyolult volt az egyébként egyszerű hollandiai pairt beszerezni az általában rémálom indiai vizumhoz képest... 

Top öt dolog - 2 hónapos edisön

Eddig ez alatt a két hónap alatt pár dolog van, ami életmentő, mert volt azért hogy úgy éreztem menten falnak megyek, és feldobom a rózsaszin tappancsaimat.

Mivel kiscápa éppen bealudt, van kemény 10 percem, hogy irjak, igy ez rövid lesz és velős. Utólagosan csak 3 percem volt, igy inkább darabokban irok.

1. A szoptatás, és ez is megér egy külön misét.
2. A hordozókendőm, mind a kettő, de főleg a rugalmas hordozókendő hibrid, amit mindenkinek nagyon meleg szivvel ajánlok. 
   

Van egy gyönyörű szövött kendőm is, de ha kezdő az ember, az újszülött meg ugye annyira tónusos, mint a régi oszim borsófőzeléke, a gyerek egyébként is szenvedélyesen tiltakozik minden megszoritás ellen, na, akkor nem egyszerű kendőzést tanulni. A youtubeon egyébként is minden baba simán kendőszakértő már és ha nem aludt előtte, hát azonnal elalszik utána... tehát szerezz egy ilyesmit be, és miután a kicsi 5 percet hadakozott, lekaparta a dekoltázsodat és visitott mint a szúrt malac - na, akkor elhallgat, hozzádbújik, édesdeden alszik két órát és te királynak érzed magad, mert megnyugtattad a csecsszopót, te egyedül, és még talán be is tettél egy mosást és megnéztél egy filmet... luxus, na. (Mint a rugalmas kendőkkel általában, ezt sem fogja az ember nehéz gyereknél használni, igy drágábban jössz ki, mert csak meg kell vedd azt a kendőt vagy egyéb hordozóeszközt de valamit valamiért. )

3. A bebugyolálás. Nerm tom, mások gyereke hogy alszik el, az enyém csápol, mint állat, és kétpercenként felébred tőle. Nem ritka, hogy alaposan szemen, arcon vagy szimplán fejbevágja magát. Nappal tehát bugyoláltuk szimpla babaágy lepedőbe, és aztán behúztam egy kispárnahuzatba, hogy biztonságos legyen és ne dolgozza le. :) Anyuka szerint úgy néz ki benne, mint egy fehér töltöttkáposzta. :) Remekül használt. Éjszakára maradt a nagymamám régi, ujjnélküli hálózsákja. Most már nem éppen egészséges bugyolálni, a hálózsák meg hóttmeleg, ezért beszereztem sok tanakodás után ezen a hétfőn egy Puckababy mini hálózsákot 3-6 hónaposoknak. Az addig 2 órája álmosan orditó csecsemőm azonnal ellágyult, és 1,5 órát aludt a kiságyában! Tiz percnyi tömény hitetlenkedés és csöndes cigánykerék után tudtam egy kicsit olvasni. Igazi könyvet, nem csak azokat, amiben pontokba szedve gyereknevelési tippek állnak. Azóta éjjel csend van, és 4,5 órát alszik egyhuzamban. Hurrá!

4. A Gripe water. Akinek nem jön be az Espumisan csepp. Sanjay egy különösen nehéz éjszaka után a második héten 2 órát vezetett, hogy kapjon délután egy üveggel egyik kollegájától, és azóta nem váltunk meg tőle. A viztől, nem a kollegától. Napi 3 kiskanál csodákat művel - alul is, felül is, ha értitek mire gondolok. :)

5. Két doboz Xanax. Csak vicceltem. Három. De most komolyan, ami nagyon segitett az az volt, hogy Apum és Orsi barátnőm is eljött. Apuka itt volt 2 hétig, ami alatt Sanjay tudott éjszaka aludni, én meg nagyrészt csak pelenkázni és szoptatni kellett felkeljek és néha délután kidőltem fél órára. A babát három ember el tudja úgy látni, hogy mindenkinek marad ideje olyasmikre, mint zuhanyzás, több-kevesebb alvás, és esetleg még egy pár oldalnyi könyv olvasása, kétszer egy héten. Orsival detto. 

Szülés 1. rész

Tegnap volt Hollandiában anyák napja, és rájöttem, hogy kerek 8 hete semmit sem irtam. Utoljára tehénnek néztem ki, óriási pocakkal. Hát, az is eltelt. megszületett kicsi Dani és most végre rajtam lógva elkezdhetem leirni mi minden történt. Figyelem: grafikus lesz :)) ja, és ha valaki nem tudná még, gyerektéren "hülye hippi" vagyok. Ez van.

Először is leirnám magát a szülést, valszeg több részletben. Engem mindig is érdekelt mások szüléstörténete, minél részletesebb, annál jobban, ezért veszem a narcisztikus fáradtságot. ez igy nem is teljesen igaz: inkább az van, hogy a barátaim szinte mind több óra repülőutra vannak tőlem, és őszintén nagyon kikivánkozik belőlem a sztori. Én igy dolgozom fel.

Március 15-én letelt a 40 hét, és estefele kicsit aggódva gondoltam arra, hogy most aztán mindenki cseszegetni fog, mikor inditják be. Apum már hamarabb is érdeklődött, mikor lesz már meg a baba, és most már akár be is indithatnák, mert majdnem ott vagyunk. Én meg a császár nagyobb esélye miatt azt semmiképpen sem akartam - háhá mondhatná most valaki - micsoda irónia, de erről majd később. Másnapra, hétfőre virradó éjjel háromkor felébredtem, ami nem volt különös. Ami igen, az az, hogy mintha görcsölt volna a hasam. Aztán csökkent, aztán megint nőtt az intenzitása, kb hárompercenként. Ez még nem AZ! - gondolám naivan.

Háttérinformáció: informálódva könyvekből előkészültem mindenféle időpazarló technikával az első pár vajúdős órára, amikor 15, 10, 8 és hasonló percenként jön egy kontrakció. Megvolt előre az Elfújta a szél film, ropogtatnivalók és a nővéreknek szánt muffinalapanyag, amit majd megsütök illetve bőröndbe bedobandó cucc. Ezzel eltelik jó 6 óra, fel vagyok készülve.

Felébresztem Sanjay-t, mérje az időt, hátha mégis arról van szó: 3/4 percenként, egy perces összehúzódás. A harmadik ilyen után mondom neki, hogy ejsze szülök, ő meg aranyosan megjegyzi, hogy akkor ő most alszik még egy órát. Sőt, az én anyám! Hozza azonnal a telefont, dúlát felhivni, mert a bába utasitásai szerint egy óra után hivjam, öt perces fájásokkal, de olyan nem is volt, most mi legyen. Hivom a dúlánkat, félreérti, háromszor kérdez rá és még úgy sem hiszi, hogy tényleg most kezdtük és igy. A bába-doki detto, mondja, hogy azért kijön. Ez már négy fele volt, én beszöktem valamikor a kádba és próbálgatom a hipnobébi stratégiákat. Ötkor érkezik a diszkiséret, három centinél vagyok - nem akartam belső vizsgálatot eredetileg, de ott akkor tudni akartuk mindannyian, mi újság van, akkor már két órája hárompercesekkel. Próbálja a dúla ajánlani a szülőszéket, TENS masinát, masszázst, és a hipnobébi felvételek bevetését, de annyira nem akartam semmit, hogy az már fájt, csak annyit szólok, hogy hagyjanak békén és ne érjen hozzám senki, semmi. Előreugrok, de el kell mondanom, hogy minden után és alatt is szerintem nagyon intenzivek voltak a fájások, de nem fájt borzasztóan sosem, inkább bosszantó volt, hogy az igéret szerinti fájdalommentes szünetek nem léteztek, csak kevésbé fát a kontrakciók közt, nem volt igazán hullámjellege az egésznek. Annak ellenére, hogy nem hallgattam a hipnofelvételeket és tudatosan nem lazitottam, nagyon jól ment minden, nem feszitettem meg magam és az egész szülés alatt valami lebegő-hipnotikus állapotban voltam. Ez ment tovább kilencig, amikor megérkezett a fotós (dúlánk ismerőse, ingyen, portfolio kiépités céljából kérte, hogy fotózhassan - remek döntés volt, hogy beleegyeztünk). És innen jöttek a képek, a bába-doki aludt a kanapén, a dúla és Sanjay felváltva győzködtek, hogy egyek és igyak meg pihentek. Nekem az idő tizszer gyorsabban járt, csak repültek az órak, amig 11 kor azt ajanlotta mindenki, hogy most már közel vagyunk, és mehetünk a kórházba. A kocsiban nagyon szar volt, azt meghagyom, és a parkolóban is. Most már az zavar, hogy nem erősködött senki, hogy öltözzek fel: amugy pizsamásan, kócosan mentem be, mert akkor nagyon hidegen hagyott, most meg kicsit szégyellem, hogy néztem ki. Akkor már kb 8 órája vajúdtam intenzivel, talán ez mentesit a felelősség alól. És most a képek, mert folytatás később következik.

Tehén

Emlékeztek, hogy valamikor meséltem, milyen helyre kis pocakom volt? Igazán nem számitott se nagynak se túl kicsinek, olyan viselhető volt. Na, azok az idők elmúltak pár hete. Te jó ég, hogy mekkorát tud nőni napok alatt! Azt hittem, hogy a kismamaruhák pocakrésze mindig is egy kicsit szellősebb lesz, hát nem.

Szóval, ma felkeltem morcosan (máshogy nehéz kelni egy félig átvirrasztott éjszaka után), és átöltözés helyett úgy döntöttem még egy órácskát pizsamában leledzem. Felvettem hozzá a pufi PINK (nem, ez nem rózsaszin, ez igazi babriepink) fürdőlepedőmet, és véletlenül tükörbe néztem. Elmondhatom, hogy eddig magamnak is meglepetés volt, hogy nem volt bajom a kinézetemmel. Gondoltam én már szököm azt a periódust, amikor félsz, hogy a tenger mellett még a hullámokba görget a jóindulatú Greenpeace. Most meg egyetlen gondolatom volt: ez biza közelit egy tehén méretéhez széltében, tiszta objektiven. Erre lemegyek, odateszem sóhajok közt a kávét, és kiveszem a hűtőből a tejet. Mit is ir ezen a tejesdobozon? Premier planban ott van a tehén, és alatta óriási betűkkel: Kvizkérdés: mennyi is egy tehén súlya? Na, erre próbálj kinodban nem röhögni. :)

Csak, ha valakit érdekel, kb fél tonna. Addig azért még van, remélem.

Igy irtok ti ???

Ma egy kiakados bejegyzes lesz, magyar karakterek nelkul, mert valamiert nem mukodnek...

Regen anyuka rendszeresen vette es az egesz csalad szivesen olvasta a Nok Lapjat. Mostanaban csak egyszer-ketszer vesszuk evente, amikor nagymama utazik. Egyszeruen nem ugyanaz, mint ami volt, minosegileg... hat nem is tudom, hogy fogalmazzam meg. Szar.

Regebben meg szivesen olvastam a noklapjacafe weboldalt is, most mar csak az almatlan ejszakak talalnak ott, es mindig leszidom magam miatta, mert uuuuugy felbosszant, hogy csak na.

1. Bottal tudnam verni azokat a brit kutatokat, akik elvben mindenre rajonnek, aztan az ujsagirok nagy hajraval kommentaljak. Lattatok, milyenekre "jottek ra"? Pl. kilenc lepes a boldogsag fele, vagy 5 lepes, amivel boldogga teheted a ferjed, vagy 3 gyereknevelesi aranyszabaly. Aztan valtogatodik a fejem-falba-verem-nyilvanvalo (a ferj orul, ha a felesege nem zsortolodik 24-bol 24-et vagy a gyerekeid szellemi fejlodesehez fontos, hogy kommunikalj veluk eletkoruknak megfeleloen Hat b... meg a jegesmaci, magamtol nem jottem volna ra, hogy a csecsemonek nem a napi egy Kaffka novellat kell felolvasni, es meggyozodesem, hogy az oldalbordadonor - mint minden mas Homo Sapiens - azzal a vagyalommal ebred, hogy de jo lenne most, ha valaki becsulettel lecseszne - es el nem tudom kepzelni, hogy ezt valojaban kutatta valaki 2015-ben) meg a hiszi-a-piszi ( "tinerete fara batranete si viata fara de moarte" - egy lepesre van csak, kinai gilisztat kell enni reggeli elott pont 22 perccel es 45 masodperccel). Megmondom en nektek itt es most a nagy titkot, hogy kik ezek a titokzatos kutatok: az ujsagiro szomszedjanak a 20 eves Jancsi fia kiment szezonmunkara Liverpoolba, ott jart osszesen vagy 2-3 lannyal, akik veletlenul mind magasabbak voltak, mint az itthoni horcsogrocsogei exei es szerettek a fekete cipoket, ellenben a barnakkal. Erre Jancsi lekovetkeztette tudomanyos folenyet bizonyitando, hogy a magas lanyok a fekete cipokert rajonganak, az alacsonyabbak meg a barnakert. Sot, mellekvaganykent azt is feltetelezte, hogy ha fekete cipot hord egy huszoneves, akkor startbol no 5 centit. Tadadadam: brit tudosok legujabb kutatasa.

2. Ami hir, es tenyleg erdemelne ket szot, arrol fel szo esik, az is minosithetetlen hangnemben es/vagy csak kepekkel. "Lam-lam, nem csak Magyarhonban vannak orultek, ime az XYZ-ben elkovetett bombazas legveresebb kepsorai". Nem is lenne ezzel baj, ha ez kepriport volna. Nem kepriport. Nezzetek meg Egyed Ufo Zoltan muveit, mert azok adnak is valamit, es megmutatjak, hogy kell ezt csinalni.

3. Ami a legjobban felhaborit azok a cikkek. Igen, ujsagiro vagy, es ez a munkad, nem engedheted meg magadnak, hogy zsortolodsz, ha irni kell, es ezt ki is fejezed nyiltan. Tegnap olvastam egy cikket arrol, hogy mennyire bosszanto, ha a moziban trollok ulnek, akik mindenre kommentalnak, hangosat es bosszantoak. Gondoltam a cimrol, hogy na, akkor most korbejarjuk a temat, mert ez tenyleg egy problema. Az iro elmeselte a sztorit, mi szerint a baratnojevel joegtudja mit nezett a hetvegen, es mennyire zavarta, hogy egy par huszoneves srac allandoan es hangosan beszolongatott a szereploknek. Ez olyan 150-200 szobol megvolt. Azutan zarta sorait azzal, hogy jobb idopocsekolas lett volna otthon ulni tv-t nezni, es akkor most o nem irna ezt a cikket sem. Mivan?! Akkor mas cikket irnal apuskam, mert tudtommal ezert fizetnek. En a privat blogomban elmeselem, mi bosszantott a hetvegen, aztan zarom soraimat. Ez nem cikk, ez naplobejegyzes. Egy rendes cikkben minimum a sztorival inditassz, aztan esetleg megkerdezel egy ket embert (nem, a baratnod nem szamit) a mozizok kozul, ok hogy ertekeltek a zavaro bekiabalasokat, beszelsz a moziban az illetekesekkel, hogy szerintuk mekkora problema ez, es mit lehet/tudnak/akarnak tenni ellene, ha mas otleted nincs behozod a brit kutatokat (akik megallapitjak, hogy az emberek jobb szeretnek ugy filmet nezni, ha nem bofognek a nyakukba) es aztan esetleg meg megoldasokat is megemlitessz, peldakkal (Bivalybasznadon ezt ugy oldottak meg, hogy tobb teremort vettek fel - ezt sajnos a helyi mozi nem engedheti meg maganak, de esetleg dolgozhatnank onkentesekkel, hadd kerdezzuk meg a helyi focicsapatot, mit csinalnak pentek delutan) es kiterjesztheted a temat arra is, mennyire mas a mozikultura most, mint volt 20 evvel ezelott (nem, nem a bezzeg-az-en-idomben cimu felkialtasokkal, hanem igenis nyitott szemlelettel) miert (TV otthon, a mozik eppen hogy kijonnek) es mit lehetne tenni, hogy mindenki boldogabb es kulturaltabb legyen(megtanitani otthon es az iskolaban a gyerekeket, hogy mi is az etikett szinhazban/operaban/moziban/babeloadason illetve gyakorlatilag is elvinni oket, hogy kiprobaljak ezeket).

Ez csak par pelda volt, raadasnak eleg laza temakrol. Ugyanezt nem lehet az ebolarol lejatszani, de megis megteszik ezt is. I rest my case, megyek beveszem a nyugtatomat, es iszom ra egy pohar bort. Basszus, nem szabad se nyugtato, se pohar bor. Nem baj, majd megnezem, hogy a brit kutatok mit mondtak ezek hasznalatarol, mert szerintem meg a kicsi is ki van akadva. 

Fekete-feher-igen-nem

A szülési szabadságom egy részét - sőt, mostanában egyre nagyobb részét - remeteként éltem meg. Nem tudom, miért, de egyszerűen be szeretnék gubózni a hálóba és olvasgatni meg aludni van csak kedvem. Azt mondják ez normális a terhesség vége fele. Azt ne is mondjam, mert mindenki tudja, hogy aludni éjjel nem igazán lehet nagy pocakkal és rugdalózó babával odabent, igy nappal mindig ledőlök egy kicsit. Na, de nem is ez lenne a téma, hanem egy tanácskérés. 

Szemben van egy kedves, velünk egyidős szomszédasszonyom, akivel nagyon jól kijövünk. Már évek óta összeülünk néha, havonta egyszer-kétszer, beszélgetni, teázni egyet, ő is angolt tanit, igy megosztjuk a tapasztalatokat, ilyesmi. Az utolsó időben szinte hetente találkoztunk, és kezdett kicsit sok lenne. Nagyon aranyos nő, barátságos, szinte túl segitőkész, de enyhén hiperaktiv, és nyomulós is kicsit. Nagy baráti köre van, ezért gyakran előfordul, hogy hozza a barátnőjét, ismerősét, stb. magával, és aztán a vadidegenek előtt folytatja azt a személyes beszélgetést, amit abbahagytunk azelőtt. Mielőtt megköveznétek, azt is kell tudni, hogy jó holland módjára magáról sokkal visszafogottabban mesél, igy többször én vagyok a téma. Én meg ugye nem tudom befogni a számat, igy mondtam olyanokat is, amit azért egy kedves ismerőssel lehet kevésbé beszélne meg az ember - de eső után köpönyeg, meg tényleg nem rosszindulatú a csaj, csak kicsit összezavarodott mások magánszféráját illetően.  Azt már nem is mondom, hogy makacsul ragaszkodik hozzá, hogy menjünk ide-oda együtt, gyakran hosszan és rendszeresen: "ha holnap nincs időd, akkor holnapután, vagy azután, vagy azután, miért nincs időd, mit csinálsz, ja, csak a férjeddel lennél, biztos tud nélkülözni egy órára, jót tesz neked a séta, takaritani lehet maskor is, nem beszélhettek a szüleiddel később... szóval értitek."

Ez még jobban kiéleződött az utóbbi hetekben. Irtam neki egy sms-t valamelyik héten, hogy "holnap nem tudok teázni, mert nagyon fáradt vagyok és ki szeretném pihenni magam. Majd irok meg pár nap vagy hét múlva, amikor virgoncabb vagyok,  addig is vigyázz magadra." Ez volt egy keddi nap, amikor szerda délután fél háromra volt a találkánk leszögezve. Visszairta, hogy ok, jó pihenést. Másnap találjátok ki csenget fél háromkor az ajtón. A szomszédasszony, meg egy idősebb barátnője, hogy erre sétáltak, csak egz csokor virágot adnának be, ami egy meseszép gesztus, és beugranának pár percre - ami akkor nem tűnt meseszépnek. Tudom, tudom, tiszta HP vagyok, és Shrek hozzám képest egy vendégszerető tündér, de rosszul esett, hogy - miután éppen ebédeltünk, babaruhát rendeztem, stb, nem dőlhetek le egy kicsit aludni, és fájt a hátam is megfelelően. Arról ne is beszéljünk, hogy nem volt elmosogatva, és pizsamagatyában voltam, mert az volt kényelmes, és foltos volt a blúzom is, mert ki takarit fehéritett diszingben? Másnál engem sem zavar, de ha valaki hozzám jön azért legalább egy folttalan, normális házi cuccban szeretek lenni. Szóval kényelmetlenül voltam, próbáltam másodpercek alatt rendet rakni és valami kardigánt magamra dobni, hogy ne nézzek ki ágrólszakadtnak. Azt ne is mondjam, hogy diszkrét utalásaim ellenére fél ötig maradtak, és akkor is egyenesen meg kellett mondjam, hogy biza nekem még aznap este tanitani kell, és lassan szedelőszködnék, mert egyszerűen elkések. A végén még megbeszéltük, hogy köszi nagyon mindent (becsszóra nagyon udvarias voltam végig!), és majd pár hét múlva hivom én telefonon. Nem jött be, és most a szerda dél és kora délutánt ő sms-el meg telefonálással tölti, én meg nem merek kijönni a hálószobából, mert meglát, hogy itthon vagyok, átugrik, aztán lőttek annak, hogy én még ma valamit is csinálok. 

Nagyon jó lenne pár jó tanács és vélemény, mert ha udvariatlan lenne a nő, akkor egyszerű, de ő tényleg barátságos okokból folytatja ezt, és egyszerűen nem tudom, hogy értessem meg vele, hogy most a fontossági sorrendben igenis a férjem áll elöl, és a kevés energiát, amim van nagyrészt a háztartás meg rendezgetés veszi el, tehát nappal igenis gyakran pihengetek. És  még szeretném nagyon, hogy legyen végre energiám a távolban levő barátaimra, mert sok embernek az, hogy skypolsz, az nem egy találka, mert nincs ott a másik fizikailag, tedd le, és majd folytatod később. Hát, az sem úgy van. Szóval, mit gondoltok?