Mindig igérem, hogy rövidet irok, aztán elkap a szófosás és nincs az az Imodium... Na, most tényleg rövid leszek (szólt a kigyó, és a vonatsinre vetette magát. Tudom, öreg vicc, de nem tudom megunni).
Tegnap be voltam táblázva reggeltől estig (nem panaszkodom, hálistennek) erre kedden felhivnak, hogy a doki, akire 3 kerek hónapja várok, másnap tudna fogadni, akarom-e. Naja! De azért sem törlök senki mást, kiszámoltam rendesen, hogy tudok elrohanni Hágába, meg visszarohanni. Mióta ott is áskálnak, rémálom a közlekedés. Már kétszer maradtam ott ugy, hogy majdnem sirva egy padon félórámba tellet rájönni, hogy a francba jutok valahova. Most felkészülésem szép eredményre vezetett, mert 45 perccel korábban érkeztem. Kongott a rendelő, és 10 perc mulva jött ki egy iparos, hogy mivel segithet. Hát, nekem a dokival vóna megbeszélni valóm, átküldték már az adataimat és a kérdéseimet. Kiderült ő a doktor, és fogalma sincs ki vagyok, mit akarok és ráadásnak meg van győződve, hogy nekem aznap nincs is ott keresnivalóm. Majdnem megvertem, mert az ember 3 hónap + 1,5 óra utazás után igy érzi magát. Aztán kiderült, hogy a rendszer nem frissitett. Különben kedves pasi, szerencsére ideje is volt, mert Ádámtól és Évától kellett kezdjem, de aztán megkaptam a receptet, elmesélt mindent, amit kellett és annak a szivmelengető tudatnak a birtokosaként hagytam el a rendelőt, hogy a feketeleves csak most jön. Ugyanis "átállunk", az orvos szavaival élve. Magyarán egyik gyógyszert cseréljük a bababarátabb verzióra, igy egy hét régi fele adagban, egy hét mindkettő fele adagban, egy hét új. Az igeragon meg nem kell meglepődni, olyan formában osztjuk (ő meg én) meg a munkát, hogy én szedek és szenvedek, ő meg néz.
Erre a hétvégére langyos időt, napsütést, paranoját és krokodilkönnyeket kapunk, jövő héten lehül az idő és elvétve hóesés, hányinger, hányás és szédülés lesz tapasztalható. Milyen jó, készülünk a terhességre, nem? :) Ha én most a következő fél évet végigrókázom, és abból nem lesz baba (meg 5-10 kiló súlyvesztés), kérem vissza a pénzem.
P.s : A következő három hét bejegyzéseiért semmi módon nem felelek.
Tegnap be voltam táblázva reggeltől estig (nem panaszkodom, hálistennek) erre kedden felhivnak, hogy a doki, akire 3 kerek hónapja várok, másnap tudna fogadni, akarom-e. Naja! De azért sem törlök senki mást, kiszámoltam rendesen, hogy tudok elrohanni Hágába, meg visszarohanni. Mióta ott is áskálnak, rémálom a közlekedés. Már kétszer maradtam ott ugy, hogy majdnem sirva egy padon félórámba tellet rájönni, hogy a francba jutok valahova. Most felkészülésem szép eredményre vezetett, mert 45 perccel korábban érkeztem. Kongott a rendelő, és 10 perc mulva jött ki egy iparos, hogy mivel segithet. Hát, nekem a dokival vóna megbeszélni valóm, átküldték már az adataimat és a kérdéseimet. Kiderült ő a doktor, és fogalma sincs ki vagyok, mit akarok és ráadásnak meg van győződve, hogy nekem aznap nincs is ott keresnivalóm. Majdnem megvertem, mert az ember 3 hónap + 1,5 óra utazás után igy érzi magát. Aztán kiderült, hogy a rendszer nem frissitett. Különben kedves pasi, szerencsére ideje is volt, mert Ádámtól és Évától kellett kezdjem, de aztán megkaptam a receptet, elmesélt mindent, amit kellett és annak a szivmelengető tudatnak a birtokosaként hagytam el a rendelőt, hogy a feketeleves csak most jön. Ugyanis "átállunk", az orvos szavaival élve. Magyarán egyik gyógyszert cseréljük a bababarátabb verzióra, igy egy hét régi fele adagban, egy hét mindkettő fele adagban, egy hét új. Az igeragon meg nem kell meglepődni, olyan formában osztjuk (ő meg én) meg a munkát, hogy én szedek és szenvedek, ő meg néz.
Erre a hétvégére langyos időt, napsütést, paranoját és krokodilkönnyeket kapunk, jövő héten lehül az idő és elvétve hóesés, hányinger, hányás és szédülés lesz tapasztalható. Milyen jó, készülünk a terhességre, nem? :) Ha én most a következő fél évet végigrókázom, és abból nem lesz baba (meg 5-10 kiló súlyvesztés), kérem vissza a pénzem.
P.s : A következő három hét bejegyzéseiért semmi módon nem felelek.
Sok sikert az átálláshoz (leginkább a dokinak, ha már ő vállalja a nehezebbik részét :D)! Ezután az sem kizárt, hogy a terhesség már gyerekjáték és sétagalopp lesz, csak ezt vészeld át valahogy. Mondjuk ugyanilyen humorral, ahogy ezt a bejegyzést is megírtad. :) Ja és panaszkodj nyugodtan, talán az is segít. Puszi.
VálaszTörlés