Ezen a héten elértem pályafutásom abszolút mélypontját, a legújabb statisztikák szerint. Nem merem a szüleimnek sem bevallani, hogy jelenleg kerek három állandó diákom van.
Nem sorozatgyilkos módjára irtottam ki őket, egyáltalán. Csak ez az átka a vizsgafelkészitésnek: leteszik a vizsgát, "örömködünk" egy adagot, megesszük a gratulációtortát, -tésztát (igen, szoktam sütni, nem nagy dolgot, csak úgy teszek, mintha) majd elválnak útjaink.
Mellékesen van állandóan egy pár emberke is, aki önkéntes tűzoltói állásomat használja (ki). Ha nagy baj van, akkor jönnek, de akkor aztán lehetőleg háromszor négy órára hetente, amiből kettőt fizetnek alkalmanként. Tudják jól, hogy ha nagyon szükség, akkor ráhúzunk pár órát arra a fizetett kettőre, és mellette még éjszakázok is, hogy emailben elküldjem a kijavitott házikat és papirokat, ne azzal töltsük az órán az időt. Sanjay szerint le kellene már tennem a Terézanyáskodásról, mert abból még senki nem lakott jól... Én meg közben becsületkasszás angol magániskoláról álmodozok, ahol mindenki számára elérhetően tanitanék én meg pár lelkes alkalmazottam. Na igen, mikor fogom összegyűjteni a tőkét rá, nem tudom.
Az sem lenne rossz, ha javulna a gazdasági helyzet, mert jelenleg kevesen engedik meg maguknak a "luxust", hogy idegen nyelvet tanuljanak, ha nem muszáj. Ha meg az, akkor elmennek a tényleg viccesen olcsó tanfolyamokra, ahol harminc társukkal úgymond fapadoson elvégeznek egy-egy kurzust. Természetesen az eredmény szinte nulla, ami tovább lohasztja a kedvüket. Van egy diákom aki 17 évesen emelt szintű érettségire készül, mellette heti vagy öt órát bedolgozik valahol. Nagyon ügyes lány, de szüksége van némi segitségre. Meg is egyeztünk heti kétszer két órában, ami havi 200 euro lenne. Kiderült, hogy a szülei nem tudják kisegiteni, és szégyenkezve magyarázta, hogy igy nem elég a fizetése az órákra sem. Hát nincs is miért ezen szégyenkezni, mert nem az ő hibája. Ki az, aki éhbérért dolgoztat egy 17 éves lányt??? Amilyen szimpatikus én becsszóra ingyen tanitanám... valahogy kidolgozunk valamit, ami jó lesz mindkettőnknek. Csak zárojelben jegyeznám meg, az édes anyukája azt tanácsolta neki, hogy csak havonta egyszer jöjjön órára, a többit rendezzük hetente többször emailben. Értem én, hogy spórolni akarnak az emberek, de komolyan havi 25 euroért dolgozzak pluszba heti több órát ingyen? Azt is megemliteném, hogy a felnőttek havi minimálbére teljes munkaidőben kb 1400 körül mozog. Ja, szép is lenne, mi?
Addig is próbálok kiszambázni a komfortzónámból, és hirdetni. Szerencsére már beszélnek az emberek, és jönnek szóbeszéd alapján is. Jó lenne, ha hangos amolyan magameladó féle ember lennék...
Nem sorozatgyilkos módjára irtottam ki őket, egyáltalán. Csak ez az átka a vizsgafelkészitésnek: leteszik a vizsgát, "örömködünk" egy adagot, megesszük a gratulációtortát, -tésztát (igen, szoktam sütni, nem nagy dolgot, csak úgy teszek, mintha) majd elválnak útjaink.
Mellékesen van állandóan egy pár emberke is, aki önkéntes tűzoltói állásomat használja (ki). Ha nagy baj van, akkor jönnek, de akkor aztán lehetőleg háromszor négy órára hetente, amiből kettőt fizetnek alkalmanként. Tudják jól, hogy ha nagyon szükség, akkor ráhúzunk pár órát arra a fizetett kettőre, és mellette még éjszakázok is, hogy emailben elküldjem a kijavitott házikat és papirokat, ne azzal töltsük az órán az időt. Sanjay szerint le kellene már tennem a Terézanyáskodásról, mert abból még senki nem lakott jól... Én meg közben becsületkasszás angol magániskoláról álmodozok, ahol mindenki számára elérhetően tanitanék én meg pár lelkes alkalmazottam. Na igen, mikor fogom összegyűjteni a tőkét rá, nem tudom.
Az sem lenne rossz, ha javulna a gazdasági helyzet, mert jelenleg kevesen engedik meg maguknak a "luxust", hogy idegen nyelvet tanuljanak, ha nem muszáj. Ha meg az, akkor elmennek a tényleg viccesen olcsó tanfolyamokra, ahol harminc társukkal úgymond fapadoson elvégeznek egy-egy kurzust. Természetesen az eredmény szinte nulla, ami tovább lohasztja a kedvüket. Van egy diákom aki 17 évesen emelt szintű érettségire készül, mellette heti vagy öt órát bedolgozik valahol. Nagyon ügyes lány, de szüksége van némi segitségre. Meg is egyeztünk heti kétszer két órában, ami havi 200 euro lenne. Kiderült, hogy a szülei nem tudják kisegiteni, és szégyenkezve magyarázta, hogy igy nem elég a fizetése az órákra sem. Hát nincs is miért ezen szégyenkezni, mert nem az ő hibája. Ki az, aki éhbérért dolgoztat egy 17 éves lányt??? Amilyen szimpatikus én becsszóra ingyen tanitanám... valahogy kidolgozunk valamit, ami jó lesz mindkettőnknek. Csak zárojelben jegyeznám meg, az édes anyukája azt tanácsolta neki, hogy csak havonta egyszer jöjjön órára, a többit rendezzük hetente többször emailben. Értem én, hogy spórolni akarnak az emberek, de komolyan havi 25 euroért dolgozzak pluszba heti több órát ingyen? Azt is megemliteném, hogy a felnőttek havi minimálbére teljes munkaidőben kb 1400 körül mozog. Ja, szép is lenne, mi?
Addig is próbálok kiszambázni a komfortzónámból, és hirdetni. Szerencsére már beszélnek az emberek, és jönnek szóbeszéd alapján is. Jó lenne, ha hangos amolyan magameladó féle ember lennék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése