2015. február 8., vasárnap

Kis ijedtség és rebozo

Eltelt az első szülési szabadságon töltött hét, és eddig jól mennek a dolgok. Igaz, dolgozgattam még, mert kellett, de a hétvégék olyan igazi lazulósak voltak, főleg a vasárnapok.

Kedden kicsit megijesztett a pici, mert hétfő estétől alig-alig mozgott, és azt is olyan lustán, igy a bába utasitására bementünk a kórházba egy ctg-re. Mindenki kedves, aranyos volt, annyit kellett csak várjunk, amig elszaladhattam a mosdóba, és már bent is voltunk az elfüggönyözött ágyon, jött az asszisztens a géppel, és kinálgatott mindkettőnket innivalóval. A baba meg úgy utálta a tappancsokat a hasamon, hogy mindjárt sűrű ugrálásba kezdett. Az ultrahangon is minden rendben volt szerencsére, mérni ugyan nem lehetett, de ugye a plusz-minusz egy kilós mérés az úgysem mond semmit. még a végén megjegyezte a kórházi bába, hogy ha akármi van, akár holnap megismétlódik ez, akár jövő héten, jöjjünk nyugodtan, inkább hiába, mint későn. Megnyugodva jöttünk haza, és csak akkor esett lett, mennyire meg voltunk ijedve - sosem lehet tudni alapon. Aznap délután mindketten ledőltünk, és a tervezett nyugodt beszélgetésből valahogy 3 percen belül kimerült alvás lett, mintha fejbevágtak volna. Azóta Dani újra mozgolódós,  szerencsére.


Múlt héten játszottunk egy csomót Echoval, és vasárnap este megnéztük Schindler listáját, hát szem nem maradt szárazon. Tegnap pedig - hosszas gondolkodás után - elmentünk egy Rebozo wörkshopra. :) Nagyon megérte, remekül éreztük magunkat. Ez egy dél amerikai kb hatméteres szőtt kendő, amit főleg masszázsra használnak, terhesség és vajúdás alatt. Az első fél óra elmélet után gyakorlatilag is kipróbáltuk a pózok nagy részét - a férfiaknak sajgott is a bicepszük utána, de a kismamák szerintem maradtak volna mind még két órára, meglepően ellazitó volt, egész frissen jöttem ki. Pedig ezt egy kendőtől nem vártam volna. :) Oldalbordadonor ugyan aktivan részt vesz a hipnobébi előkészitő programban (elolvassa, meghallgatja, kipróbálja, véleménye van, és szerintem többet tud a szülésről mint az elsőszülő anyukák fele) de ott inkább a mentális felkészülés van előtérben, mig itt megtanultunk valamit, ami fizikailag is segit, sőt, nehéz is csinálni. Szerintem ez segiteni fog, amikor úgy érzi majd, hogy nincs mit tennie. Kaptunk a végén ajándékba egy kendőt és egy kiskönyvet plusz gyakorlatokkal - az apukák örültek, hogy tudnak segiteni a tipikus hátfájában, mi meg előre élveztük az eljövendő masszázsokat.


1 megjegyzés:

  1. Egyrészt még mindig nem nagyon irtál a terhesgondozásról, másrészt mostmár tényleg kíváncsi leszek, hogy milyen lesz a szülésed és hogy mennyit segítenek ezek az "ezo" módszerek. Olyan jó lenne valamikor még dumálni egyet, mert hipp-hopp eljön a március, aztán Dani mellett még annyi időd sem lesz, mint most.
    A kérdésedre válaszolva, elvileg szeptemberig most nem dolgozom, de benne van a pakliban, hogy nyáron mennem kell még segíteni.

    VálaszTörlés