Eloszor kerdezd meg magadtol, hogy van-e olyan dolog amiről kellene irnom, történik-e valami új. Egytől húszig értékeld, majd szorozd meg minusz eggyel. Irj utána egy % jelet. Adj hozzá napnak megfelelően egy számot, a hetet visszafele számozva, mert ugye hétvégen van az ember lányának elméletben a legtöbb ideje. Ezért logikusan hétfőtől péntekig 10% plusz, hétvégén meg nagy zéró. Általában szerda és csütörtök a legzsúfoltabb nap, adj hozzá plusz 3%-ot. Mert ha dolgozni kell, akkor blogot irok, természetesen. Ennek fényében ünnepek, betegség, változások, nagy munka közeledtével még jöhet rá 15%. Nagytakaritás idejekor +40. Minimum. Igy kapsz egy számot, ami megmutatja mennyi az esélye annak, hogy géphez ülök. Ehhez hozzáadva kb 30%-ot megkapod mennyire esélyes egy unalmas bejegyzés.
Példa:
van szemüvegem, amiről igértem képet: 10*-1 %
csütörtök van +4%
CSÜTÖRTÖK van +3%
hamarosan indulok haza: 15%
kell nagytakaritani: 40%
Ergo mai esély a blogbejegyzésre: 52%
Mai esély az érdekes blogbejegyzésre: 100-82 egyenlő 18%
Stimmel, nem?
Még a képletet nem gyartottam le, de rajta vagyok. Várhatóan december 31. délután.
Ja, megvan a szemüvegem. Igértem képet. Lesz kép. Valamikor.
Addig is kielemezheted az emberek személyiségét a szemüvegük tipusából. Hogy hozzám már rutinosan kezdj neki, felrakom most.
És most kevésbé magamutogató dolgokra. Először is, aki még nem tud
róla, van a youtubeon egy csatorna, ami őszinte előzeteseket (összefoglalókat
inkább) készit a fontosabb filmekhez. Honest Trailers készitőinek nagyon jó a
humora, általában remekül összefoglalják, mi baj is van egy-egy filmmel. Ezért
elsőre beteszem az Éhség viadala összefoglalójukat. Sirvaröhögős.
Ennek az az apropója, hogy megnéztük a második részt.
Fiataloknak szóló fantasztikum, három könyv van, amiből szerintem
legalább négy filmet készitenek. Meséltem már, hogy olvastam az egészet?
Szerettem is.
Megnéztük az Alzheimeresek rémálmát, a ... most komolyan rá kell
keressek mi is a cime... valami Csontváros, ja Mortál Insztrumentsz:
Sziti of Bónsz. (Most már csak arra vagyok kiváncsi, hogy halálos vagy haláli
eszközökről illetve a halál eszközeiről van-e szó. Sajnos bármelyik
megtörténhet. Mondja az, aki VÉGIG, ismétlem VÉGIGnézte a film első felvonását.
Halvány lila dunsztom sincs, mik ezek az eszközök, vagy kik és mire jók. Volt a
filmben valami serleg... talán...?) . Meséltem már, hogy elkezdtem olvasni? Meséltem,
hogy a wikipedián kötöttem ki, elolvasva az öt osszefoglalót? Öt óra telt el,
és még nem tudom, ki ki, ki kinek a testvére, és azt sem, honnan vette az iró,
hogy a legjobb ötlet a tipikus beteljesületlen szerelemre az, ha a fősősök ezer
oldalakon keresztül azt hiszik valójában testvérek. Ez azonban nem zavarja őket
az álmodozásban és csókolózásban. Újat akart az iró. Értem én, mert ott volt a
Harry Potter baljós végzete, az Alkonyat fajtakülönbsége, az Éhség viadala
szerelmi háromszöge és a Lenyűgöző teremtmények zűrzavara ami már
szétválasztott szerelmeseket. Új kellet. Újat kaptunk.
Fiataloknak szóló fantasztikum, öt könyv van, amiből szerintem
legalább hét filmet készitenek
Az Alkonyatot már mondtam. Olvastam az összest. Szerettem.
Fiataloknak szóló fantasztikum, négy kötete van, amiből öt filmet
készitettek.
A burok cimű "remekművet" is megnéztem, olvastam egy
részét. Fiataloknak szóló fantasztikum, három kötete, amiből valószinűleg tizenhat filmet
fognak késziteni.
A lenyűgoző teremtményeket nem fogom elolvasni, csak ha valaki pisztollyal áll mögöttem. Fiataloknak szóló fantasztikum, talán négy-öt kötete van, amiből biztosan 7-8 filmet készitenek.
És lám, mintha lenne hasonlóság. Fiataloknak szóló fantasztikus regény (azért nem gyerekregény, mert abban csak nem lehetne alkoholizmussal, drogfüggőséggel, vérfertőzéssel és - jajistenem - szexszel foglalkozni) amiből valahol n és n+5 közötti darab filmet készitenek (ahol az"n" azon filmek számát jelöli, ami még élvezhető, érthető és nincs tele hosszú monológokkal). Van benne beteljesületlen szerelem, pár réteg gonosz és egy csipet humor. Erre Veronica Roth úgy érezte kell ebből még egy. Megszületett a Beavatott. I rest my case. (azért csak belenézek, mert nem tudom kihagyni, lehet a zseni beszél belőle)
Egyébként a Harry Potter az másból van. Amikor valaki a sok apróságból összegyúr egy olyan világot, amivel együtt nő fel az ember, minden szinten, nem csak nyelvészetileg: az kritikán felül áll. nekem legalábbis.
Ha nincs kedvetek megnézni az összeset, lelketek rajta. :) ha láttátok, jót lehet derülni a Honest Trailer és a "Everything wrong with ......................" verziókon a youtube jóvoltából.
Már nagyon vártam, hogy mutathassam mit horgolgattam az elmúlt
hónapokban. Nagyon büszke voltam magamra, nem is azért, ahogy kinéznek, hanem
inkább mert végre befejeztem valamit. Nekikezdtem egy nagy projektnek, és
befejeztem. Én, akibe még saját maga sem vetett semmi hitet. Anyumék startból
úgy álltak hozzá, mintha teljesen értelmetlenül dolgoznék az egészen. Olyan, de
olyan eszméletlenül jól esik most mutogatni nekik, pont mert nem hitték el,
hogy a kezem közül kikerülhet valami értékes is, ami nem feltétlenül kell a
szemétben végezze. Huzzáháháhá! :)
Képek:
A cipőcskéket apum mindjárt elnevezte hobbit-pampóknak. Vajon
miért? :)
Irnék is még, de a blogger nem enged... majd később.
Alig hiszem el, hogy három hete jöttünk haza, és már tervezem is a továbbállást. :) 22,-én wizzairrel Kolozsváron leszek már ilyenkor. Egyrészt örülök, mert régen nem láttam a családot, az öcsémet, a kutyát meg a barátokat. Másrészt bosszant, hogy Sanjay megint nem tud jönni. A súly essen a hülye román rendszerbe. Meg az indiaiba is, ahol 3 hónapot kell várni egy új útlevélre, ergo nem tudjuk beadni a letelepedési papirokat, meghosszabbitani a tartózkodást és ebből következőleg a vizumnak is lőttek. Jó a weboldaluk, frissitik rendesen, pl az utolsó frissités már november 21. én megvolt. Ja, bürökrácia.
Ezenkivül látom a fényt az alagút végén, ami nagyon jó. Pocsék pár hét után sokkal jobban érzem magam, látszik a házon is, hogy nagyobb a rend. Amire borzasztóan büszke vagyok, az az, hogy terjed a hirem (jóhirem!) és ezen a héten csak három új kliens jelentkezett be. Ha megsegit a Jóisten, összegyüjtöm tiszta egyedül még két hét alatt az ajándékra valót. Mi azt szoktuk otthon csinálni már évek óta, hogy megbeszéljük kinek mi kellene, és összeadja a család. Általában egy emberkére helyezzük a hangsúlyt, pl most nénémen a sor, akinek fél éve megdöglött a laptopja, és apumén dolgozik amikor tud. Sajnos ez messze sem ideális, biztos nagyon fog örülni egy sajátnak. Most az is bejött viszont, hogy anyukám ősöreg porszivóját (még Feri bácsi barátjuktól kaptak 2009-ben használtan - Isten nyugtassa, mennyit segitett. Nyáron vitte el a rák. Sosem tudtam elbúcsúzni. Nem volt fiatal, de a halál sosem jön jókor.) le kell cserélni. Ahányszor porszivózok otthon, mindig szitkozódok és eszembe jut valamelyik standupos beszólása, miszerint úgy sziv az a gép, mint ahogy 90 éves nénikék elfújják a tortát. Ez szegénynek a tüdőkapacitása. Úgyhogz eldöntöttük családilag, anyum porszivót kap. Apum szokás szerint valami szerszámot kért, amivel barkácsolni lehet. Használja is őket rendesen, azt megadom neki. Mindent egybevetve örülök, hogy nem kellett kivegyünk a spórolt pénzünkből, és hogy végre igazán hasznára lehetek a családomnak, Sanjay hozzájárulása nélkül is. Amilyen aranyos mindig összeszed édességet, sajtot, kakaót ipari mennyiségben, nagymamám mindig kap egy elegáns doboz bonbont, de olyan jó érzés, hogy a munkámnak látom a gyümölcsét kézzelfogható dolgok, hasznos ajándékok formájában. Másként nézegethetem a biztositások kifizetett számláit, és az is jó érzés, de mégsem ugyanakkora. Talán mégis felnőttem valahol egy kicsit, mert sokkal, de sokkal jobban érdekel az, hogyan bontják ki a szeretteim az ajándékokat, mint hogy a sajátomba kukucskálnék. :)
Plusz még egy rövid hirértékű dolog: végre bementem a szemészhez hirtelen felindulásból és az előzetes mérés már azt mutatta, kell a szemüveg. Vagyis -1,25 és -1,00 szemekkel járok a világban én, akinek még nem régen tökéletes látása volt...Igaza volt az oldalbordadonornak, ahogy a szemem elé nyomták a megfelelő lencsét, egész tiszta lett a világ. Kicsit szomorú, de megvigasztalt, hogy vagány keretek közül válogathattam, a biztositó kifizet egy szemüveget háromévente, és most a szemészet a másodikat ingyen adja. Magyarán 17-én hazahozhatom a két csini szemüvegemet. És egészen nehéz eset leszek tőle. Hiába öregszünk, ugye? :)
