Érdekes, hogy esténként mindig megtervezem mi mindenről kellene blogolni, aztán másnap éppen semmire sincs időm, vagy ha van akkor meg kedvem nincs, és semmilyen ihletem sem persze. De most aztán! :)
Rövid beszámoló, mi minden történt az utóbbi hetekben:
- Sokatsokat dolgoztunk mind a ketten, mert be kell pótolni előre is azt a kimaradt hetet. Végül Sanjayt nem engedték el a munkahelyéről, igy megint egyedül megyek haza. De, a remény hal meg utoljára...
- Múlt héten életem párja szánkázott le a lépcsőn, szerencsére komoly baja nincs, de jól megütötte a bal vállát. gondolhatjátok, milyen vidám volt a hét többi részén.
- Megultrahangozták Bibit, a mamakutyát, és most hivatalosan is "várandósok" lettünk. Hét kölyökre lehet számitani május 10-13 között. Alig várom a képeket a kis szőrcsomókról. Már kiolvastam vagy 600 oldalt, most már meg tudom különböztetni bármelyik kutya elejét a hátuljától. Hurrá!
- Oldalbordadonor kapott céges kocsit, 6 hónapos szerződéssel és ingyen benyinkártyával. Nem csak, hogy olcsóbb és kényelmesebb igy az utazás, de beférünk végre, és nem kell aggódjak mi lesz, mikor május 13. án Imoláék látogatnak: befér apa, anya, csecsemő, ülés, csomag és babakocsi. Igy remélhetőleg csak akkor kell vonatozzanak, ha éppen Sanjay dolgozik. Már alig várom, hogy jöjjenek.
- Megyek haza 29-én, és mivel nincs aki összeszedjen kolozsvárról, és Orsi is éppen ott tanyázik úgy döntöttem maradok estére. Ha szerencsém van tudok találkozni Melinda barátnémmal, megtárgyalhatjuk személyesen az eljövendő esküvője részleteit. :)
És amin mind gondolkoztam, hogy megirjam-e vagy sem, de megfogadom Imola tanácsát, és úgy teszek, ahogy én jobbnak látom, nem ahogy mindenki más elvárja. Vagyis babatéma. Még nincs baba, csak téma egyelőre.
Mint már meséltem, tavaly nyáron lejártuk az orvosokat, és - ahogy gondoltam is - jó hosszú időbe beletelt, amig mindenkinél kaptam időpontot. Ami egyébként röhelyes, mert nem is meddőséggel kapcsolatos, hanem nagyjából a gyógyszereimmel kapcsolatos dolgokról van szó. Komolyan, beletelt mindenestől 7-8 hónapba, amig zöld utat kaptunk. Amitől igazán féltem, az a tipikus pajzsmirigyelégtelenség mellékvágányai: inzulinrezisztencia, PCOS és társai. Most már bánom, hogy nem kezdtem el hőmérőzni hamarabb, mert megspórolhattam volna magamnak egy adag aggódást. Röviden és velősen: minden nő kellene figyelje (ha nem is rendszeresen, de egy-egy hónapban legalább) a termékenysége jeleit. Erről kellett volna szóljon az a kétszer-háromszor egy óra az iskolában, nem a zsiros haj elleni samponok pro és kontra. Nem is olyan egyszerű, és jóval több kutatés van benne, mint az ember gondolná. Engem megetettek azzal, hogy a természetes családtervezés arról szól, hogy a naptármódszerrel védekezel, és az meg 60-70%os, magyarán megbizhatatlan, de majd a tabletta és óvszer mindent megold, mert az majdnem 100%-os. Megkövetem azokat, akiket legbelül felelőtlennek tartottam, mert ezt használták fogamzásgátlásra. Miután kiolvastam a remek Toni Wechler könyvet: Taking charge of your fertility, teljesen megváltozott a véleményem, és jelentősen meg is nyugtatott. Nálunk az ilyesmi tabutéma volt, és máshol is az szerintem, ez meg arra vezet, hogy az egyébként okos, intelligens, tanult fiatal nők (akiknek táborát még véletlenül sem bővitem) gyakorlatilag semmit nem tudnak a saját testükről, érdemben legalábbis nem. Annak ellenére, hogy olvas az ember, meg beszél másokkal. Mert meg sem gondoltam, hogy fontos az, milyen hormon váltja ki a peteérést pl. Össze szeretném hamarosan foglalni ezeket egy-egy blogbejegyzésben, mert szerintem nagyon hasznos, és nem csak babatervezés szempontjából. Plusz nem tudom, hogy forditották-e ezt a könyvet magyarra, mert elég nehéz volt megszerezni, annak ellenére, hogy ez a FAM(fertilitz awareness method) bibliája. Amit még nagyon ajánlok az a FertilityFriend. Többek közt van egy vagány kurzusuk, amin ingyen és bérmentve megtanulhatod, hogyan is hőmérőzz, és mikor mi mit jelent. Erről is később.
Most pedig irány a munka. Kétoldali, krónikus munkaundorom van, úgyhogy ez nem lesz könnyű... gondoljatok rám! :)
Ja, ezt muszáj megosszam, sirva röhögős. És milyen igaz. (Amúgy nem birom Oshot, és ezenkivül nagyon kevéssel értünk egyet.) Jó hetfőt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése