Este fél hatkor becsönget egy iparos, hogy ő a krumplitermelő. Majdnem kibukott belőlem, hogy "jó neked, és akkor?" de türtőztettem magam, hadd mondja már el a mondanivalóját.
Erre nagy mosollyal megkérdezi, hogy boldoggá tehet-e minket egy zsák krumplival. Erre azért nem válaszoltam rögtön, mert nem akartam azért szemberöhögni, és elmondani, hogy ha krumplit árulnék én azért máshogy fogalmaznék, de hát ő tudja...
És akkor, ami igazán boldoggá tett, és nem krumpli volt: megkérdezte, hogy esetleg itthon vannak-e a szüleim. :)) Hogy foglaljam össze: hat hónapos terhesen, 28 éves fejjel kiskorúnak néznek. :) Most vagy nagyon fiatalos vagyok, és a szomorú tini terhesstatisztikát rontom vagy egyszerűen még csak ducinak nézek ki előlről és rossz a szeme a termelőnek. Vagy lehet túl jól működik a szemránckrémem? :)
Erre nagy mosollyal megkérdezi, hogy boldoggá tehet-e minket egy zsák krumplival. Erre azért nem válaszoltam rögtön, mert nem akartam azért szemberöhögni, és elmondani, hogy ha krumplit árulnék én azért máshogy fogalmaznék, de hát ő tudja...
És akkor, ami igazán boldoggá tett, és nem krumpli volt: megkérdezte, hogy esetleg itthon vannak-e a szüleim. :)) Hogy foglaljam össze: hat hónapos terhesen, 28 éves fejjel kiskorúnak néznek. :) Most vagy nagyon fiatalos vagyok, és a szomorú tini terhesstatisztikát rontom vagy egyszerűen még csak ducinak nézek ki előlről és rossz a szeme a termelőnek. Vagy lehet túl jól működik a szemránckrémem? :)
szerintem ne agyalj sokat azon, hogy miért nézett tininek, csak egyszerűen örülj neki! ez a mi korunkban már ajándék. :D
VálaszTörlés