Nagy örömmel jelenthetjük, hogy megtaláltuk jövőnk kis otthonát. :) A nagy Ő, amiről irtam már, mégsem az volt, aminek igérte magát. Viszont a közelben megbújt egy furcsa kiskacsa, ami hattyúnak bizonyult. Csak a nosztalgiázás kedvéért hadd irjam már le, milyen is Hollandiában lakni, a szó legszorosabb értelmében.
Először is ki kell válaszd, mit is akarsz. Ha úri huncutságból nem adod a fejed lakásvásárlásra, akkor fizetsz, mint a katonatiszt pár helyre havonta. Pénz, amit sosem látsz viszont. Ha vásárolsz, akkor pénzes rokonok, milliomos házastárs vagy bankkölcsön közül lehet választani. Valószinű ez mindenhol igy van. A jó hir a bankölcsön részéről, hogy a kamat adóból levonható. Ergo év végén visszakapod, vagy ki sem fizeted azt a pát ezer euróra rúgó adót. (A világon egyik legnagyobb jövedelemadó pont itt van. ) Tehát a választás nekünk könnyű volt, kölcsön-vásárlás. De mit? Ez itt a Kérdés. (Dániában más a Kérdés, de ott olcsóbbak a lakások, igy oszthatják-szorozhatják a lét létét vagy nemlétét.)
Blokklakás kevés van, és a modern jelzővel illethetőek általában. Mint itt nálunk is, a lakások kicsik (60 négyzetméter körül) svéd egyszerűséggel újak és csinosak, de abszolút előnytelenek két személyre. Most költözött pl egyik ismerősünk egy 27 négyzetméteres blokklakásba, amihez jár 25 négyzetméter balkon. Nem viccelek, tényleg gondolt egyszer egyet egy épitész, és megépitett egy tömbházat ilyen lakásokkal. Igaz is, konyhád nincs, csak a hálószobád egyik falán van a konyhabútor, ha szekrény is kell neked, akkor az ajtót már nem tudod kinyitni, de aztán van bazi nagy teraszod, ahol állhatsz a holland esőben és szivhatod a friss levegőt.
Tehát nyugodtan mondhatom, itt az emberek túlnyomó többsége házban lakik. Ne olyan házat képzeljetek, mint otthon falun, kicsi udvarral körülvéve. A legjobban Apuka irta le, nagy hosszú kommunista istalló, amit darabokra szaggattak egy-egy beékelt fallal. Sorbanháznak nevezik őket. Ezzel még baj nincs, csak sajnos szokás a kétszer kettes ablak, és itt a nappaliba simán belátsz. Mi több, ahogy a hollandok leirják, itt a nappali és ebédlő - a ház messze legnagyobb szobája - amolyan "átsüt a nap rajta nappali". Igen, mert tényleg átlátsz teljes magasságban, hosszúságban és szélességben egészen a hátsó kert végéig. A konyha nyilt konyha, és általában a hátsó részen van, na abba nem feltétlenül látsz be. Engem mindenesetre kicsit kiakaszt a gondolat, hogy lejövök reggel, és teljes harci diszben kell legyek. A másik furcsaság az, hogy a hálószobákba csak aludni jár az ember. Tehát pl az első háznál volt 35 négyzetméteres nappali, valamint három háló: 5, 6 és 9 négyzetméterrel. Nem semmi. Lemehetsz a nappaliba, de akkor az egész szomszédság tudja, mit csinálsz. Ja, igen, majdnem elfeledtem az elmaradhatatlan kukszilukat. A padlás legtöbb esetben ki van épitve. Mivel nem tudom leirni mit is fed a kifejezés, felteszek róla egy képet. Dakkapelnek hivják, eddig senki sem tudta más nyelvre értelemben leforditani.
Rövidre zárom lassan a leirást. Szerencsénk volt találni egy olyan házat a 80-as évekből, ahol nem látsz át és ki be mindenféle szobába. Otthonos, kedves, és maximum negyed-fél év múlva be is tudunk költözni. Nagyon várjuk mindketten, es hálát adunk az égnek, hogy sikerült. Erről még garantálom fogok sokat-sokat irni, és alig várom, hogy ott éljünk és végre vendégül láthassam a családot és minden kedves barátomat új kis otthonunkban. :)
Először is ki kell válaszd, mit is akarsz. Ha úri huncutságból nem adod a fejed lakásvásárlásra, akkor fizetsz, mint a katonatiszt pár helyre havonta. Pénz, amit sosem látsz viszont. Ha vásárolsz, akkor pénzes rokonok, milliomos házastárs vagy bankkölcsön közül lehet választani. Valószinű ez mindenhol igy van. A jó hir a bankölcsön részéről, hogy a kamat adóból levonható. Ergo év végén visszakapod, vagy ki sem fizeted azt a pát ezer euróra rúgó adót. (A világon egyik legnagyobb jövedelemadó pont itt van. ) Tehát a választás nekünk könnyű volt, kölcsön-vásárlás. De mit? Ez itt a Kérdés. (Dániában más a Kérdés, de ott olcsóbbak a lakások, igy oszthatják-szorozhatják a lét létét vagy nemlétét.)
Blokklakás kevés van, és a modern jelzővel illethetőek általában. Mint itt nálunk is, a lakások kicsik (60 négyzetméter körül) svéd egyszerűséggel újak és csinosak, de abszolút előnytelenek két személyre. Most költözött pl egyik ismerősünk egy 27 négyzetméteres blokklakásba, amihez jár 25 négyzetméter balkon. Nem viccelek, tényleg gondolt egyszer egyet egy épitész, és megépitett egy tömbházat ilyen lakásokkal. Igaz is, konyhád nincs, csak a hálószobád egyik falán van a konyhabútor, ha szekrény is kell neked, akkor az ajtót már nem tudod kinyitni, de aztán van bazi nagy teraszod, ahol állhatsz a holland esőben és szivhatod a friss levegőt.
Tehát nyugodtan mondhatom, itt az emberek túlnyomó többsége házban lakik. Ne olyan házat képzeljetek, mint otthon falun, kicsi udvarral körülvéve. A legjobban Apuka irta le, nagy hosszú kommunista istalló, amit darabokra szaggattak egy-egy beékelt fallal. Sorbanháznak nevezik őket. Ezzel még baj nincs, csak sajnos szokás a kétszer kettes ablak, és itt a nappaliba simán belátsz. Mi több, ahogy a hollandok leirják, itt a nappali és ebédlő - a ház messze legnagyobb szobája - amolyan "átsüt a nap rajta nappali". Igen, mert tényleg átlátsz teljes magasságban, hosszúságban és szélességben egészen a hátsó kert végéig. A konyha nyilt konyha, és általában a hátsó részen van, na abba nem feltétlenül látsz be. Engem mindenesetre kicsit kiakaszt a gondolat, hogy lejövök reggel, és teljes harci diszben kell legyek. A másik furcsaság az, hogy a hálószobákba csak aludni jár az ember. Tehát pl az első háznál volt 35 négyzetméteres nappali, valamint három háló: 5, 6 és 9 négyzetméterrel. Nem semmi. Lemehetsz a nappaliba, de akkor az egész szomszédság tudja, mit csinálsz. Ja, igen, majdnem elfeledtem az elmaradhatatlan kukszilukat. A padlás legtöbb esetben ki van épitve. Mivel nem tudom leirni mit is fed a kifejezés, felteszek róla egy képet. Dakkapelnek hivják, eddig senki sem tudta más nyelvre értelemben leforditani.
Rövidre zárom lassan a leirást. Szerencsénk volt találni egy olyan házat a 80-as évekből, ahol nem látsz át és ki be mindenféle szobába. Otthonos, kedves, és maximum negyed-fél év múlva be is tudunk költözni. Nagyon várjuk mindketten, es hálát adunk az égnek, hogy sikerült. Erről még garantálom fogok sokat-sokat irni, és alig várom, hogy ott éljünk és végre vendégül láthassam a családot és minden kedves barátomat új kis otthonunkban. :)
nem tudom mi magyarul ez a Dakkapel, de én valami ilyesmire vágyom, hogy fel lehessen kucorodni a "párkányra".
VálaszTörlés