2014. február 26., szerda

Munkaügy reloaded

Kicsit szomorkás a hangulatom "máma", érdekes, mennyire összejön minden néha. Volt pár nap a múlt hetekben, amikor egy csomóan bejelentkeztek, és meghivtak interjuholni is a helyi népi egyetemre.

Aztán, mintha direkt valaki csinálta volna, mindenkinek lett valami problémája: az egyiknek visszamondták az amerikai állását, a másiknak a gyerekeivel voltak gondok, a népi egyetemről pedig visszairtak elég pokrócul, hogy ők hollandul jól beszélő tanárt kerestek volna. Persze ez utóbbi kicsit felbosszantott, mert ők kerestek meg engem, tudták, hogy anyanyelvű holland messziről sem vagyok, de a felsőfokú vizsgám megvan. Nagyon kedvesen vissza is irtam, hogy mondják már meg milyen holland képesitést szerettek volna, mert tudomásom szerint ennél magasabbat nem ad az állam. Valószinűleg az udvarias hangnem tette meg a hatását, mert a pasi most már emberhez méltóan válaszolt vissza, és kifejtette, hogy végülis nem a holland a nagy baj, attól csak kicsit aggódtak, hogy milyen vagyok nyelvtanilag, plusz az angolom messze az átlagtanárok felett van, tehát az sem baj, de már kétszer megégették magukat, és most félnek olyannal menni, aki nem tanitott meg ROC-ben, vagyis helyi tanügyi központban (itt ezek az ROC-k nagyon felkapottak, van mindenféléjük, középiskolai és ipari iskolai, fodrász, autószerelő, kinai - magyarán egy halom képzésük). Azt is megemlitette, hogy a jövőben, ha nem ilyen szűk határidőn belül mozognak, még meg fognak keresni. Az tiszta és világos, hogy a holland irásban nem vagyok valami nagyon szuper, ezt még kell javitanom. És jól esett, hogy végül nem az én hibámból mondták vissza, mert az igazságtalan az interjú előtt. Meg is köszöntem, és őszintén sok sikert kivántam a további kereséshez. Akkor még egy hetük volt a kurzus kezdésig, mert másképp fizethetik vissza az összesen 1300-1500 eurót az embereknek, ráadásnak meg a jóhirüket is elvesztik. Gondoltam nem hallok többet vissza, de ma azért nagyon jól esett, hogy mégis visszairt a pasi, elmondta mi történt ( a tanár utolsó pillanatban mondta vissza, és ez már a harmadik lett, úgyhogy két nappal a kezdet előtt kellett töröljék a kurzust). Nem akarok gonoszkodni, mert teljesen érthető, miért mentek volna mással, és végülis többé-kevésbé korrektek voltak, de azért a kisördög belül örül, mert nem megmondtam én a magam csöndességében Sanjaynak még múlt héten, hogy nem fognak mást találni? Legalább biztosabb vagyok benne, hogy tartjuk a kapcsolatot és következőkor engem hivnak. :D

Amúgy is ez benne van a pakliban ebben a bizniszben. Van, amikor hetekig lézengenek az emberek, máskor meg masszivan kell visszautasitani új klienseket, mert nincs több időd. Tavasz elején meg különösen kitör a fáradtság a társaságon, és meggondolja kétszer belekezdjen-e valami újba. Majd március végén visszaáll a jobb rendszer.

Én is látom-érzem, hogy most már itt a tavasz, nyilnak a mindenféle virágok, b*sznak a madarak, és napi 12 óra alvással lennék megelégedve. Azért keményen dolgozom, hogy a napi vitamin, torna, lakástakaritás meglegyen, és most fókuszálok a kurzusaimra. Tényleg, mindenkinek melegen ajánlom a www.coursera.org weboldalt, hires egyetemek ingyen online kurzusokat inditanak, minden héten van egy-kettő új, és sokból még diplomát is adnak. 

2014. február 11., kedd

Naplólapok

Mondtam már, hogy mekkora internet-rajongó vagyok? Elismerem, ez néha szinonima a függőséggel, és sokszor frusztrál, hogy mennyi minden információ elérhető, nekem meg milyen limitált az energiám és időm.

Most megint szeretnék megosztani valamit, ami két okból is remek. Először is ha naplót szeretnél irni, de nem akarsz minden nap csak úgy unalmasan "mostam-főztem-takaritottam" végigsorolni, akkor neked találták ki az ilyen izgalmas, gyönyörű kézzel rajzolt és saját készitésű ( a nőjé, nem az enyém) naplólapokat. Minden nap mást kell beirjál, pl mi a kedvenc játékod, vagy mi volt a célod ezelőtt 5 évvel, vagy éppen a villámlást vagy a dörgést szereted jobban, sőt naponta van idézet is. Ki lehet nyomtatni szinesen is, ahogy én is tettem, amikor még volt szines nyomtatóm, vagy fekete-fehérben és akkor ér nekiesni szinesceruzával. mert nehogy már érdekeljen, hogy 27 éves vagyok, és "hivatalosan" 20 éve lejárt a szinesceruzaszezon.

A másik fontos dolog az az, hogy angolul van, tehát lehet nyelvtanulásra használni. Minden nap találsz majd benne pár új, érdekes szót. Attól még kitöltheted eszperantóul is egyébként, de legalább annyit olvastál aznap.

Ingyenesen le lehet tölteni, eddig kb 50 lap van fenn. Miután irtam a hölgynek, mennyire tetszik, amit csinál, megengedte, hogy használjam a diákjaimmal. Főleg a nőknek jön be, úgy 20 felett. :) Most eljutottam én is oda, hogy sajátot akarok, befűzve egy új mappába, kitöltve meg minden. Minden héten szórakozom majd vele egy kicsit.

Szóval, a várva-várt link:  http://www.graceisoverrated.com/

Jó szórakozást, a naplózás egyébként hasznos eszköz az önmegismerésre, hajrá! :)

Ps: Ma, pont most értem el a 4000 megtekintést a blogon. Nem erre játszom, de nagyon jól esett, köszi mindenkinek. 

2014. február 5., szerda

Miéééért?

Miért van az, hogy a migrén, ami a semmiből és semmitől jön, jobban fáj, mint a bokám valaha is? Tényleg nem költői kérdésnek szánom, akármilyen tipp jöhet.

Már második napja nyüsziteni tudnék, és ehhez a fejfájáshoz képest a lábam (szines egyéniség még mindig, szép lila-zöl-sárga-sötétkék) pipepurc. Nem értem, hogy lehet, hogy másra beveszek egy paracetamolt, mint tettem jó két hete, és csökken, meg elmúlik a fájdalom. A migrénre tegnap két paracetamolt és egy ibuprofent vettem, meg se kottyant neki. A baj az, hogy tanitani kellene, mert mindent egybevetve kell a pénz, és nem mondhatom amúgy sem a klienseknek, hogy bocsika, tudom holnap nagy gyűlésed van és meg kellene tárgyalni a bemutatódat, de gyere holnapután, amikor már nem lesz semmi értelme amúgysem, mert ma meg holnap fáj a fejem. Lehet ha belenyüszitek a telefonba két mondat közt, akkor az használni fog?...

Csak a gyökérkezelés utáni fogfájáshoz tudom hasonlitani... Na, megyek is a sötétszobába (következő állomás a gumiszoba) szenvedni. Drukkoljatok.

2014. február 3., hétfő

Álom

A hétvégén jó böcsületesen kialudtuk magunkat. Kellett is, mert a hét kriminálisan hosszú volt és szombatra-vasárnapra is maradt meló bőven.

Az alvassál meg fáradsággal az járt, hogy teljesen agyament álmaim voltak. A vicc az, hogy álom közben minden teljesen logikusnak tűnik. Pl. tegnap hajnalban madarakkal álmodtam, a szőlőben voltunk, sétáltunk az udvaron és a ház körül, és szebbnél szebb, exotikusabbnál exotikusabb madarakat fedeztünk fel mindenhol. Az igazán meglepő a kerités mellett fekvők voltak. Kb. akkorák, mint egy jól megtermett kutya, nagyon szinesek és a szokásos madár-ülés helyett kinyúlva, lábukat hátrahajtva feküdtek sorban. Egyáltalán nem bánták, ha közel mentünk, nagyon szelidek voltak, igy meg is kérdeztem nagymamámat, mik ezek és mire jók (???). Ő meg elmagyarázta, hogy mikor bozóttűz van (ja, bozóttűz Arad mellett... no komment) az emberek a lábuknál fogva fölkapják a madarakat, és azzal ütik a tüzet, mig el nem hal. Mivel madaraink tűzállóak, ez meg sem kottyan nekik. I shit you not, tűzoltó paradicsommadarakkal álmodtam. Honnan jött ezzel elő az agyam, fogalmam sincs. Szerintem én vagyok minden álomanalizáló rémálma. :)